2.fejezet(Carrie szemszög)
„A hangosbemondón bemondták a nevem. Remek mehetek az igazgatóhoz. Mit akarhat tőlem? Elindultam az iroda felé, ami az üzlet legvégén volt. Mély levegőt vettem és kopogtam.
- Gyere be - mondta Susan az igazgatónő.
- Jó reggelt - köszöntem neki.
- Neked is. Ülj csak le. Beszélnünk kell.
Hirtelen nem tudtam mit akart és egy kicsit be is rezeltem. Remélem, nem akar kirúgni. Szeretek itt dolgozni és még jól is keresek.”
- Tudod jól, hogy Margarita a főnök a ruhaosztályon és mivel már elég idős ezért a nyugdíjba vonul és a vezető hely felszabadul. Te vagy itt a legrégebben, akire még rá merném bízni a vezetést. Ezért fel szeretnélek kérni, hogy legyél a vezető - mondta el nagy meglepődésemre Susan.
Meg se bírtam mukkanni annyira örültem. Örültem, hogy nem akar kirúgni és még vezetőnek is felkért.
- Igen. Nagyon szívesen elfogadom - makogtam el.
- Remek! Margarita péntek fog eltávozni, jövő héttől már te vagy a főnök.
- Értem.
- Ja, igen tudod, hogy a főnöknek már fél 9-kor itt kell lennie.
- Igen, tudom.
- Rendben. Akkor menj csak vissza.
- Köszönöm. Viszlát.
Meg se vártam, hogy elköszönjön már indultam is vissza Melinda mellé.
- Na, miért hívott be? - kíváncsiskodott.
- Képzeld, én leszek jövő héttől a főnök - ujjongtam neki.
- Jaj, ez nagyon-nagyon szuper. Feltétlen meg kell ünnepelni.
- Én is erre gondoltam - mosolyogtam barátnőmre.
- Ha jövő héttől leszel főnök, akkor hétvégén meg is lehetne tartani a bulit - magyarázta Meli.
- Igen. Szombat tökéletes is lenne. Nálunk meg is lehetne tartani. Csak a srácokkal kell megbeszélnem.
- Hát. ajánlom, hogy rá beszéld őket - mosolygott rám.
- Én Chad-et megoldom, Kevin egyből bele fog egyezni, Ashley meg Jesse-t elintézi.
- Na… az szuper lesz.
- Elnézést! Megmondaná, merre találom a gyerek nadrágokat? - jött oda hozzám egy nő a kislányával.
- Neki lesz? – kérdeztem majd rá mosolyogtam a kislányra.
- Igen.
- Jöjjenek velem.
2 sorral odébb mentünk.
- Hányas méret kell neki?
-130-132.
- Oké, akkor ezek lesznek azok - mutattam egy hosszú sorra.
- Itt maradjak segíteni?
- Legyen szíves - mondta a nő.
- Rendben, de nyugodtan tegezzen - mosolyogtam rá.
- Csőnadrágot szeretnél vagy milyet? - kérdeztem a kislányt.
- Csőnadrágot.
- Rendben.
Elkezdtem turkálni és vagy 20-30 féle csőnadrágunk volt.
- Ezek vannak most.
A kislány elkezdett nézelődni és előhúzott egy fekete és rózsaszín csőnacit.
- Ezeket szeretném - mondta anyukájának.
- Rendben.
- Gyere, próbáld fel. Ott van a próbafülke - mutattam a sor végére.
- Köszönjük - mondta a nő.
- Nincs mit.
Gyors visszamentem Melinda mellé, aki épp valamit számolt.
- Meg se mukkanj, most azt számolom, mennyi kaja kell szombatra.
- Aha. Én meg felhívom Chad-et.
Gyors megkerestem a nevét a telefonkönyvbe és hívtam is. Háromszor kicsöngött mire felvette.
- Szia.
- Szia.
- Képzeld kineveztek főnöknek a ruhaosztályon.
- Na, az szuper - ujjongott a saját módján.
- Arra gondoltam, hogy ezt megünnepelhetnénk nálunk.
- Felőlem. De Jesse-t nehéz tészta lesz rávenni.
- Tudom.
- Most le kell tennem, mert egy vevő szólt. Szia, szeretlek.
- Oké. Szia. Én is.
Épp leültem a székre amikor Vicky jött felém. Ki sírt szemei voltak. Valami biztos történt.
- Carrie, kérlek, állj be a pénztárhoz.
- Rendben. De mi történt?
- Apámat bevitték a mentők.
- Jaj, nagyon sajnálom.
Húzott egyet a száján.
- Siess, mert hosszú a sor.
- Oké.
Miközben előre futottam eszembe jutott, hogy már jó ideje én sem láttam a szüleim és a tesóm. Mennyire hiányzik az a lökött öcsém. Mikor oda értem a pénztárhoz láttam, hogy hatalmas sor áll.
- Jó napot - köszöntem a hölgynek.
Gyors beütöttem az árát a ruháknak és kihúztam a kis cetlit.
-4235 forint lesz.
A nő adott egy tízest, amiből elég nehezen tudtam visszaadni. Gondolatom hamar elterelődött és már csak a bulira összpontosítottam.Csomó kaját kéne venni szombatra. Ott lesznek a srácok. Melinda. Becki. Katie. Vicky. Moni. Ők mind a munkatársaim, Becki és Katie csak pár hete dolgoznak itt. Vicky Monival pénztáros itt. Ebédszünet lett. Remek már nagyon éhes voltam. Meg kellett várni, míg felváltanak minket. Becki szerencsére időben ide szokott érni. Már csak Katiere vártunk mivel ő Melindát váltja föl. Nagy nehezen azért ő is ideért időre.
- Aj már nagyon éhes vagyok - sóhajtozott Melinda.
- Én is az vagyok. Most be fogok nyomni egy egész hamburgert.
- Jaj, ne is mond, hogy hamburger. Mindjárt csorog a nyálam.
Gyors ledobtuk magunkat egy asztalhoz. Melinda még válogatott mit kérjen míg végül a hamburger mellett döntött.
- Mit hozhatok? - kérdezte Hayden.
- Egy hamburger és egy kávé - vágta rá Melinda.
- Nekem is egy hamburger és cola.
- Oké.
Már el is tűnt a konyha felé Hayden. Milyen szar lehet itt egész nap jó pofizni. Szerencsére minket váltanak. Igaz 3-kor mehetünk vissza,mert a csajok csak váltásra lettek fölvéve. Nem baj addig elmegyek vásárolni, úgyis kell egy új ruha. Hayden szerencsére 10 perc után már hozta is a hamburgert. Melinda úgy evett mintha két éve nem kapott volna kaját.
- Én elmegyek új cuccokat venni,te is jössz? - kérdeztem Melindát.
- Sajnos nem tudok menni. Haza kell rohannom anyunak segíteni.
- Ja, értem. Akkor nem baj ha én most nem várlak meg??
- Nem, dehogyis. Menj csak.
- Köszi. Szia. Akkor majd 3-kor.
Gyors előkapartam a hamburger árát és odaadtam Hayden-nek. Még intettem egyet Melindának majd) felmentem Ashley-hez és elkértem a kocsi kulcsot tőle.
- Szia. Odatudnád adni a kocsi kulcsot??
- Aha. Vásárolni mész??
- Jaja,kellenek a nyári ruhák. De ha már itt vagyok veszek pár cuccot.
Felkaptam egy kosarat és elindultam a sorok között. Megvettem a kedvenc samponomat és egy rózsa illatú tusfürdőt választottam. Vettem két dezodort,és egy fogkrémet. Miközben a sorok között sétálgattam meg láttam egy sminkekkel teli sort. Egyből oda mentem és elkezdtem nézelődni.)Mikor megláttam a körömlakkokat el is vesztem. Muszáj volt a kosárba tennem egy kéket és rózsaszínt. Még választottam egy szemceruzát majd elindultam a pénztár felé ahol Ashley állt. Felraktam a kosarat és ő már nagyban számolta is.
-3250 lesz.
Előkapartam a táskámból a pénztárcát és fizettem. Ő addig beletette a cuccokat egy kistáskába.
- Ja és itt a kulcs.
- Köszi. Mikor végzel ma?
- 6.-kor.
- Oké, akkor együtt haza tudunk menni.
Gyors leviharoztam a parkolóba és beültem a kocsiba. Bekapcsoltam a rádiót és elindítottam a kocsit.10 perc kocsikázásra volt egy nagyon jó ruhaüzlet. Ide már nagyon régóta járok és törzsvásárlónak is számitok.
- Sziasztok - köszöntem.
- Szia.
Megláttam a női ruhákat és már fel is kaptam egy kosarat. Egy fekete cicanadrág, majd egy fekete és rózsaszín tunika is a kosárba landolt. Egy kék trikó és egy farmernadrág is be került a kosárba. Majd egy szoknya és egy ahhoz illő rózsaszín felső is a kosaramba került. Elmentem a próbafülkébe,hogy felpróbáljam a ruhákat és szerencsémre mind az én méretem)volt. A pénztárnál Jessica állt egy kedves csaj.
-5680 Ft lesz.
Odaadtam neki egy tízezrest.
- Aprót nem kell adnod.
Így visszaadott 4300-at.
- Köszi. Sziasztok!
- Szia.
Beültem kocsiba és vezetés közbe felhívtam Chad-et,
- Szia kicsim!
- Szia - köszönt.
- Ma mikor végzel?
- 5-kor van vége a munkának, de olyan 6 fele érek haza.
- Oké. Mi kicsit később érünk haza.
- Na most leteszem,mert épp nagy vásárlásban vagyok.
- Remek - lelkesedett szerelmem.
- Ne örülj ennyire. Szeretlek. Szia.
- Én is. Szia.
Kinyomtam a telefont és betettem a tartóba. Épp kiakartam szállni az autóból amikor megszólalta a telefonom. Ashley neve volt kiírva.
- Szia.
- Hello - köszöntem neki.
- Na, csak azért hívlak,hogy gyere visszaértem mert elengedtek szabadságra.
-Oksi.10 perc és ott vagyok.
- Oké. Szia.
Letette a telefont mire köszöntem volna. Beindítottam a kocsit és kikanyarodtam a parkolóból. Szerencsére nem volt akkor tömeg ,mint múlt héten. Ahogy mondtam Ashleynek 10 perc alatt oda is értem. Kint egy padon ült és egy fagyit nyalt el.
- Szia.
- Szia.
- Mehetünk? - kérdeztem.
- Aha.
Beült mellém és bekapcsolta az övet.
- Na én ruhákat akarok venni - mondta Ash.
- Jó én azokat már vettem,én most cipőt akarok.
- Akkor menjünk a másik plazahoz.
- Oké.
Az út vagy 15-20 perces lehetett. Én egész végig a szombati bulin gondolkodtam és eszembe jutott,hogy Ash még nem is tudja.
- Képzeld Ashley előléptettek.
- És ezt eddig miért nem mondtad? Az tök jó. Akkor most főnök vagy??
- Igen. A lányokkal arra gondoltunk,hogy ezért rendezhetnénk egy bulit.
- Jaj,végre! Az tök jó lenne. De Jesse nehéz ügy lesz,de megoldom.
- Jaj, oké. Köszi. Chad beleegyezik. Hayden és Kevin meg biztos ,hogy benne lesznek.
- Mikor akarod tartani és hol??
- Hát szombatra gondoltam és nálunk.
- Oké, akkor csomó mindent kell majd vásárolnunk.
- Igen,de még van időnk. Elég lesz csütörtök elkezdeni a vásárlást.
- Oké.
Az út többi részét csöndbe töltöttük és mindketten gondolkodtunk. Remélem Jesse nem fog balhézni. Amúgy is olyan régen buliztunk már. A zenét Kevinre rá lehet bízni. Ha Ashleynek szabadsága van akkor simán meg tudja oldani a díszítést. A kaját meg rendelni kell,mert én nem fogok 10-15 főre főzni az biztos és Hayden se fog,Ashley meg főleg.
„A hangosbemondón bemondták a nevem. Remek mehetek az igazgatóhoz. Mit akarhat tőlem? Elindultam az iroda felé, ami az üzlet legvégén volt. Mély levegőt vettem és kopogtam.
- Gyere be - mondta Susan az igazgatónő.
- Jó reggelt - köszöntem neki.
- Neked is. Ülj csak le. Beszélnünk kell.
Hirtelen nem tudtam mit akart és egy kicsit be is rezeltem. Remélem, nem akar kirúgni. Szeretek itt dolgozni és még jól is keresek.”
- Tudod jól, hogy Margarita a főnök a ruhaosztályon és mivel már elég idős ezért a nyugdíjba vonul és a vezető hely felszabadul. Te vagy itt a legrégebben, akire még rá merném bízni a vezetést. Ezért fel szeretnélek kérni, hogy legyél a vezető - mondta el nagy meglepődésemre Susan.
Meg se bírtam mukkanni annyira örültem. Örültem, hogy nem akar kirúgni és még vezetőnek is felkért.
- Igen. Nagyon szívesen elfogadom - makogtam el.
- Remek! Margarita péntek fog eltávozni, jövő héttől már te vagy a főnök.
- Értem.
- Ja, igen tudod, hogy a főnöknek már fél 9-kor itt kell lennie.
- Igen, tudom.
- Rendben. Akkor menj csak vissza.
- Köszönöm. Viszlát.
Meg se vártam, hogy elköszönjön már indultam is vissza Melinda mellé.
- Na, miért hívott be? - kíváncsiskodott.
- Képzeld, én leszek jövő héttől a főnök - ujjongtam neki.
- Jaj, ez nagyon-nagyon szuper. Feltétlen meg kell ünnepelni.
- Én is erre gondoltam - mosolyogtam barátnőmre.
- Ha jövő héttől leszel főnök, akkor hétvégén meg is lehetne tartani a bulit - magyarázta Meli.
- Igen. Szombat tökéletes is lenne. Nálunk meg is lehetne tartani. Csak a srácokkal kell megbeszélnem.
- Hát. ajánlom, hogy rá beszéld őket - mosolygott rám.
- Én Chad-et megoldom, Kevin egyből bele fog egyezni, Ashley meg Jesse-t elintézi.
- Na… az szuper lesz.
- Elnézést! Megmondaná, merre találom a gyerek nadrágokat? - jött oda hozzám egy nő a kislányával.
- Neki lesz? – kérdeztem majd rá mosolyogtam a kislányra.
- Igen.
- Jöjjenek velem.
2 sorral odébb mentünk.
- Hányas méret kell neki?
-130-132.
- Oké, akkor ezek lesznek azok - mutattam egy hosszú sorra.
- Itt maradjak segíteni?
- Legyen szíves - mondta a nő.
- Rendben, de nyugodtan tegezzen - mosolyogtam rá.
- Csőnadrágot szeretnél vagy milyet? - kérdeztem a kislányt.
- Csőnadrágot.
- Rendben.
Elkezdtem turkálni és vagy 20-30 féle csőnadrágunk volt.
- Ezek vannak most.
A kislány elkezdett nézelődni és előhúzott egy fekete és rózsaszín csőnacit.
- Ezeket szeretném - mondta anyukájának.
- Rendben.
- Gyere, próbáld fel. Ott van a próbafülke - mutattam a sor végére.
- Köszönjük - mondta a nő.
- Nincs mit.
Gyors visszamentem Melinda mellé, aki épp valamit számolt.
- Meg se mukkanj, most azt számolom, mennyi kaja kell szombatra.
- Aha. Én meg felhívom Chad-et.
Gyors megkerestem a nevét a telefonkönyvbe és hívtam is. Háromszor kicsöngött mire felvette.
- Szia.
- Szia.
- Képzeld kineveztek főnöknek a ruhaosztályon.
- Na, az szuper - ujjongott a saját módján.
- Arra gondoltam, hogy ezt megünnepelhetnénk nálunk.
- Felőlem. De Jesse-t nehéz tészta lesz rávenni.
- Tudom.
- Most le kell tennem, mert egy vevő szólt. Szia, szeretlek.
- Oké. Szia. Én is.
Épp leültem a székre amikor Vicky jött felém. Ki sírt szemei voltak. Valami biztos történt.
- Carrie, kérlek, állj be a pénztárhoz.
- Rendben. De mi történt?
- Apámat bevitték a mentők.
- Jaj, nagyon sajnálom.
Húzott egyet a száján.
- Siess, mert hosszú a sor.
- Oké.
Miközben előre futottam eszembe jutott, hogy már jó ideje én sem láttam a szüleim és a tesóm. Mennyire hiányzik az a lökött öcsém. Mikor oda értem a pénztárhoz láttam, hogy hatalmas sor áll.
- Jó napot - köszöntem a hölgynek.
Gyors beütöttem az árát a ruháknak és kihúztam a kis cetlit.
-4235 forint lesz.
A nő adott egy tízest, amiből elég nehezen tudtam visszaadni. Gondolatom hamar elterelődött és már csak a bulira összpontosítottam.Csomó kaját kéne venni szombatra. Ott lesznek a srácok. Melinda. Becki. Katie. Vicky. Moni. Ők mind a munkatársaim, Becki és Katie csak pár hete dolgoznak itt. Vicky Monival pénztáros itt. Ebédszünet lett. Remek már nagyon éhes voltam. Meg kellett várni, míg felváltanak minket. Becki szerencsére időben ide szokott érni. Már csak Katiere vártunk mivel ő Melindát váltja föl. Nagy nehezen azért ő is ideért időre.
- Aj már nagyon éhes vagyok - sóhajtozott Melinda.
- Én is az vagyok. Most be fogok nyomni egy egész hamburgert.
- Jaj, ne is mond, hogy hamburger. Mindjárt csorog a nyálam.
Gyors ledobtuk magunkat egy asztalhoz. Melinda még válogatott mit kérjen míg végül a hamburger mellett döntött.
- Mit hozhatok? - kérdezte Hayden.
- Egy hamburger és egy kávé - vágta rá Melinda.
- Nekem is egy hamburger és cola.
- Oké.
Már el is tűnt a konyha felé Hayden. Milyen szar lehet itt egész nap jó pofizni. Szerencsére minket váltanak. Igaz 3-kor mehetünk vissza,mert a csajok csak váltásra lettek fölvéve. Nem baj addig elmegyek vásárolni, úgyis kell egy új ruha. Hayden szerencsére 10 perc után már hozta is a hamburgert. Melinda úgy evett mintha két éve nem kapott volna kaját.
- Én elmegyek új cuccokat venni,te is jössz? - kérdeztem Melindát.
- Sajnos nem tudok menni. Haza kell rohannom anyunak segíteni.
- Ja, értem. Akkor nem baj ha én most nem várlak meg??
- Nem, dehogyis. Menj csak.
- Köszi. Szia. Akkor majd 3-kor.
Gyors előkapartam a hamburger árát és odaadtam Hayden-nek. Még intettem egyet Melindának majd) felmentem Ashley-hez és elkértem a kocsi kulcsot tőle.
- Szia. Odatudnád adni a kocsi kulcsot??
- Aha. Vásárolni mész??
- Jaja,kellenek a nyári ruhák. De ha már itt vagyok veszek pár cuccot.
Felkaptam egy kosarat és elindultam a sorok között. Megvettem a kedvenc samponomat és egy rózsa illatú tusfürdőt választottam. Vettem két dezodort,és egy fogkrémet. Miközben a sorok között sétálgattam meg láttam egy sminkekkel teli sort. Egyből oda mentem és elkezdtem nézelődni.)Mikor megláttam a körömlakkokat el is vesztem. Muszáj volt a kosárba tennem egy kéket és rózsaszínt. Még választottam egy szemceruzát majd elindultam a pénztár felé ahol Ashley állt. Felraktam a kosarat és ő már nagyban számolta is.
-3250 lesz.
Előkapartam a táskámból a pénztárcát és fizettem. Ő addig beletette a cuccokat egy kistáskába.
- Ja és itt a kulcs.
- Köszi. Mikor végzel ma?
- 6.-kor.
- Oké, akkor együtt haza tudunk menni.
Gyors leviharoztam a parkolóba és beültem a kocsiba. Bekapcsoltam a rádiót és elindítottam a kocsit.10 perc kocsikázásra volt egy nagyon jó ruhaüzlet. Ide már nagyon régóta járok és törzsvásárlónak is számitok.
- Sziasztok - köszöntem.
- Szia.
Megláttam a női ruhákat és már fel is kaptam egy kosarat. Egy fekete cicanadrág, majd egy fekete és rózsaszín tunika is a kosárba landolt. Egy kék trikó és egy farmernadrág is be került a kosárba. Majd egy szoknya és egy ahhoz illő rózsaszín felső is a kosaramba került. Elmentem a próbafülkébe,hogy felpróbáljam a ruhákat és szerencsémre mind az én méretem)volt. A pénztárnál Jessica állt egy kedves csaj.
-5680 Ft lesz.
Odaadtam neki egy tízezrest.
- Aprót nem kell adnod.
Így visszaadott 4300-at.
- Köszi. Sziasztok!
- Szia.
Beültem kocsiba és vezetés közbe felhívtam Chad-et,
- Szia kicsim!
- Szia - köszönt.
- Ma mikor végzel?
- 5-kor van vége a munkának, de olyan 6 fele érek haza.
- Oké. Mi kicsit később érünk haza.
- Na most leteszem,mert épp nagy vásárlásban vagyok.
- Remek - lelkesedett szerelmem.
- Ne örülj ennyire. Szeretlek. Szia.
- Én is. Szia.
Kinyomtam a telefont és betettem a tartóba. Épp kiakartam szállni az autóból amikor megszólalta a telefonom. Ashley neve volt kiírva.
- Szia.
- Hello - köszöntem neki.
- Na, csak azért hívlak,hogy gyere visszaértem mert elengedtek szabadságra.
-Oksi.10 perc és ott vagyok.
- Oké. Szia.
Letette a telefont mire köszöntem volna. Beindítottam a kocsit és kikanyarodtam a parkolóból. Szerencsére nem volt akkor tömeg ,mint múlt héten. Ahogy mondtam Ashleynek 10 perc alatt oda is értem. Kint egy padon ült és egy fagyit nyalt el.
- Szia.
- Szia.
- Mehetünk? - kérdeztem.
- Aha.
Beült mellém és bekapcsolta az övet.
- Na én ruhákat akarok venni - mondta Ash.
- Jó én azokat már vettem,én most cipőt akarok.
- Akkor menjünk a másik plazahoz.
- Oké.
Az út vagy 15-20 perces lehetett. Én egész végig a szombati bulin gondolkodtam és eszembe jutott,hogy Ash még nem is tudja.
- Képzeld Ashley előléptettek.
- És ezt eddig miért nem mondtad? Az tök jó. Akkor most főnök vagy??
- Igen. A lányokkal arra gondoltunk,hogy ezért rendezhetnénk egy bulit.
- Jaj,végre! Az tök jó lenne. De Jesse nehéz ügy lesz,de megoldom.
- Jaj, oké. Köszi. Chad beleegyezik. Hayden és Kevin meg biztos ,hogy benne lesznek.
- Mikor akarod tartani és hol??
- Hát szombatra gondoltam és nálunk.
- Oké, akkor csomó mindent kell majd vásárolnunk.
- Igen,de még van időnk. Elég lesz csütörtök elkezdeni a vásárlást.
- Oké.
Az út többi részét csöndbe töltöttük és mindketten gondolkodtunk. Remélem Jesse nem fog balhézni. Amúgy is olyan régen buliztunk már. A zenét Kevinre rá lehet bízni. Ha Ashleynek szabadsága van akkor simán meg tudja oldani a díszítést. A kaját meg rendelni kell,mert én nem fogok 10-15 főre főzni az biztos és Hayden se fog,Ashley meg főleg.
